A hat gondolkodó kalap

A hat gondolkodó kalap módszer egy végtelenül egyszerű, de zseniális problémaelemző és megoldó technika. A modellt a világ számos országában alkalmazzák megbeszéléseken, tárgyalásokon, értekezleteken, felhasználói között találunk terapeutákat, coachokat, trénereket, tanácsadókat, pedagógusokat, üzletembereket, vállalatvezetőket, közalkalmazottakat, stb. Olyan közismert cégek építették be az irányítási rutinjukba, mint pl. IBM, Du Pont, British Airways, Ericcson, Total, Siemens, Hewlett Packard, Microsoft.

Ám nemcsak vállalkozások, szervezetek, munkahelyi kollektívák dolgozhatnak a módszerrel, hanem mondjuk egy családi kupaktanács is. Sőt! Az analízist akár egyetlen személy is elvégezheti.

A rendszer kidolgozója Edward de Bono, a máltai származású, Egyesült Államokban élő orvos, pszichiáter, kommunikációs szakértő, a laterális gondolkodás koncepciójának atyja.

A módszer lényege:

Bár a gondolkodás képessége az egyik legjelentősebb erőforrásunk, ez az adottságunk egyben számos problémának a gyökere is. Gondolataink sokszor kuszák, zavarosak, egymásnak ellentmondóak. Egyidejűleg próbálunk elemezni, tervezni, dönteni, miközben az érzelmeink ádáz csatát vívnak a logikai érveinkkel. Olyan ez, mintha több labdával akarnánk egyszerre zsonglőrködi. Csapongó elménk tévutak sokaságát járja be, mire egy adott kérdésben végre dűlőre jutunk.
Hagyományos gondolkodással a megoldáshoz rengeteg időt és energiát használunk fel, ezért de Bono szerint a régi sémákat el kell vetnünk. Ha igazán hatékonyak akarunk lenni, akkor újszerű megközelítésre van szükség.

A hat gondolkodó kalap technika olyan mintát ad az agy számára, amely kizárja a parttalan, szétszórt, sötétben tapogatódzó, ego vezérelt, kritikus észjárást, helyette a gondolkodás folyamatát szabályozottá, fegyelmezetté, szervezetté, dinamikussá teszi. A laterális gondolkodás kiszabadítja börtönéből a meglévő, de szunnyadó szellemi tőkét, a kreativitást, az alkotókészséget.

Hogyan kell használni a modellt?

Első lépésként meg kell határozni egy problémát, vagy egy elérendő célt, amit analizálni akarunk.

Ezután képzeletben különböző színű kalapokat kell a fejünkre helyezni, amelyek mindegyikéhez tartozik egy-egy meghatározott gondolkodási mód, szemlélődési irány. Az elemző folyamatban mindegyik kalapot „felvesszük”.

A fejfedők szimbolikus jelentéssel bírnak, viselőiket általában valamilyen tulajdonsággal ruházzák fel. Számos korban és kultúrában találhatunk erre utalásokat. Gondoljunk csak a varázssüvegre, a gondolkodó, mindentudó kalapra, az indián tollas fejdíszre, a cowboy kalapra, a bűvész cilinderre, a királyi koronára, de asszociálhatunk találó nyelvi kifejezésekre is, mint amilyen például a vaskalapos jelző.

A kalapokat könnyű felvenni, letenni, kicserélni, a képzeletben éppúgy, mint a valóságban, ezért is esett erre a tárgyra de Bono választása.

Miközben az egyes fejfedőket viseljük, a következőképp gondolkodjunk:

 

Fehér kalap: tények.
A fehér kalap a tények szimbóluma. Ha fehér kalap van rajtunk, akkor nincs mellébeszélés, nincs értelmezés, nincsenek ötletek vagy aggályok: csak a tiszta tényeket gyűjtjük össze.

 

Piros kalap: érzések.
A piros kalap az érzéseké. Érzések alatt nemcsak a tényleges emóciókat értjük, hanem mindazt, ami nem racionális: a benyomásokat, intuíciókat, sejtéseket. Piros kalapban nem kell, mi több, nem is szabad indokolni a felbukkanó érzéseinket.

 

Fekete kalap: ellenvetések.
A fekete kalap nagyon ismerős mindannyiunknak, mert szinte az egész nyugati vitakultúránk erre alapul: ez az ellenvetések, a kritikák kalapja. Itt kerül feltárásra az összes hátulütő, buktató és összeférhetetlenség. A fekete kalap ugyanakkor óvatosságra is int.

 

Sárga kalap: előnyök.
A sárga kalap a derűs napsütést hivatott eszünkbe idézni: ez a pozitív gondolatok, az optimizmus kalapja. Sárga kalapban azt szedjük össze, hogy egy ötlet miért jó, milyen előnyei vannak, mitől fog működni, stb.

 

Zöld kalap: kreativitás.
Zöld kalapban új utakat, lehetőségeket, alternatívákat keresünk. Bármilyen ötlet bedobható, még a legképtelenebb is.

 

Kék kalap: folyamat.
A kék kalap magát a gondolkozási folyamatot valósítja meg, ez adja a keretet. A kék kalap garantálja, hogy nem csak üres agyalás lesz a gyakorlatból, hanem előremutató, kreatív gondolkozási folyamat, amely eredményhez vezet. A kék kalap egyfajta karmester szerepet tölt be: irányít, vezényel, rugalmasan változtatja a többi kalap sorrendjét, majd végül objektíven áttekint, összegez, következtet, javasol, dönt.

 

A kalapok felvételének sorrendje majdnem tetszőleges. Azonban célszerű kék kalapban kezdeni, és abban is befejezni a folyamatot. Meghatározzuk a feltárni kívánt problémát, azt, hogy mikor melyik kalap következik, majd végighaladva az elemzésen lezárjuk, kiértékeljük azt. Egyik kalap sem jobb, vagy több, mindegyik egyformán értékes.

Ha csoportban használjuk a hat gondolkodó kalap technikát, fontos, hogy minden egyes tag egyszerre tegye a fejére ugyanazt a kalapot. Így a kritikusoknak is kell mondaniuk néhány pozitív állítást a vizsgálat tárgyáról, és fordítva, a hurráoptimistáknak is szükséges feltérképezniük az adott dolog árnyékos, veszélyeket rejtő oldalát.

A módszer előnyei:

- Használata rendkívül egyszerű.
- Szinte bármilyen helyzetre alkalmazható.
- Nem igényel különösebb előképzettséget.
- Lehetővé teszi a tudatos váltást az érzelmek között.
- A hagyományos, vitán alapuló gondolkodáshoz képest a problémamegoldásra, és nem az egóra, ill. a vita megnyerésére fókuszál.
- Együttgondolkodásra késztetni a részvevőket.
- Időt és energiát takarít meg.
-Erősíti az együttműködést és a csapatszellemet, csökkenti a konfliktusokat és az azokból eredő feszültséget

Ha tehát legközelebb valamilyen problémánk akad, tegyük fel a kalapokat!

 

Forrás: Internet / www.wikipedia.hu, www.ofi.hu, www.verto.blog.hu
Forrás II.: Internet / www.reklamakademia.hu, www.prezi.com
Forrás III.: Könyv / Edward de Bono - A hat gondolkodó kalap

 

<<< Vissza a lap tetejére
<<< Vissza a Hasznos holmik menüponthoz