Johari-ablak

A Johari-ablak az önismeret folyamatának egyik legszélesebb körben használt egyszerű modellje, melyet 1955-ben publikáltak először. Az elnevezés a szerzők (Joseph Luft és Harrington Ingham pszichológusok) keresztnevének összevonásából származik. A Johari-ablak azt modellezi, amit személyiségünkből mi magunk, vagy mások ismernek.

Mint az ábrán is láthatjuk, a Johari-ablak a személyiséget négy nagy területre osztja:

 

Nyílt terület. 

Ide azok a tulajdonságaink, képességeink, viselkedési módjaink, attitűdjeink, érzéseink, stb. tartoznak, amelyekkel mi magunk is tisztában vagyunk, és amelyeket mások is könnyen észrevehetnek. Esetenként szokták ezt a területet arénának is nevezni.

 

Rejtett terület. 

A rejtett terület személyiségünknek az a szférája, amely önmagunk számára ismert ugyan, de másoknak valamilyen okból szándékosan nem mutatjuk meg. 

 

Vak terület. 

Ennek a zónának része minden, amit mások tudnak rólunk, mi viszont nem tudjuk önmagunkról. Például a járás jellegzetességei, a test tartás, a gesztusok, a mimika, a hanghordozás, a szóhasználat, vagy a viselkedésben túlzottan harsány, nagyképű megnyilvánulások. 

 

Ismeretlen terület. 

Itt található személyiségünknek az a része, amivel sem magunk, sem mások nincsenek tisztában. Egyes pszichológusok szerint ez egy igen nagy terület, mely csak bizonyos egyedi körülmények (baleset, vészhelyzet, egy speciális életszakasz, vagy más nagyon ritka, egyedi esetek) hatására válik láthatóvá.

 

Az egyes területek egymáshoz viszonyított mérete életünk során folyamatosan változik. Születésünkkor a nyílt terület még üres, szinte a tejes ablakot az ismeretlen rész foglalja el. Ahogy egyre több ismeretanyagot halmozunk fel az éveink alatt, saját tapasztalás, tanulás, illetve a környezet visszajelzései alapján, úgy növekszik az ismert terület mérete mind a személy, mind a környezet szemszögéből, azaz folyamatosan csökken az ismeretlen terület, míg a másik három rész egyre növekszik.

Hogy magabiztosan, hatékonyan és sikeresen tudjunk működni, ahhoz arra van szükség, hogy a rejtett rész titkait minél nagyobb részben felszámoljuk mások előtt, de önmagunk érdekében, a vak terület tartalmával pedig minél jobban megismerkedjünk.

 

Forrás: Internet / www.wikipedia.hu, www.ektf.hu, www.profigrafologia.hu

 

 <<< Vissza a lap tetejére

 <<< Vissza a Hasznos holmik menüponthoz