Önismereti kerék

Az önismereti kerék fogalma E.W. Nunally és D.B. Wackman nevéhez fűződik, és azokkal a területekkel foglalkozik, amelyek az önismeret és a személyiség fejlesztése szempontjából kiemelt fontossággal bírnak.

Az önismereti kerék a megismerési és információfeldolgozási folyamat öt területét ábrázolja: az érzetet, az értelmezést, az érzelmeket, a szándékot és a cselekvést. Ezek a területek ugyan jól elkülöníthetőek, de egymással mégis szorosan összefüggnek.

Az egyes területek jelentései a következők:

- Érzet: ide az érzékszerveink által felfogott ingerekből (látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés) nyert információk tartoznak.

- Értelmezés: az érzet intellektuális feldolgozását öleli fel ez a terület, jelentést tulajdonítunk az érzéki adatoknak. A jelentés lehet valamilyen benyomás, következtetés, vagy feltételezés stb., amely nagymértékben függ a múltbéli tapasztalatainktól. 

- Érzés: ez a terület az érzelmi, indulati és ezekből fakadó fizikális állapotaink megtapasztalását foglalja magába. 

- Szándék: egy adott helyzetben megjelenő vágyainkat, akaratunkat jelenti.  A szándék még nem cselekvés, csupán az aktuális probléma megoldására tett belső kísérlet, törekvés.

- Cselekvés: a tényleges tett, a viselkedés, a magatartás tartozik ide, ahogyan reagálunk egy szituációra. A cselekvés egy válasz, az, amit teszünk az érzet, az értelmezés, az érzés és a szándék alapján.

Az önismeret annál teljesebb, minél jobban tisztában vagyunk az öt területtel. Ha egy, vagy több területről való tudásunk hiányos, ha vakfoltjaink vannak, ha nem értjük saját érzékelési, értelmezési, gondolkodási folyamatainkat, a külső ingerekre adott válaszreakcióinkat, akkor a belső egyensúly felborul és nem leszünk eléggé hatékonyak, sikeresek a társas kapcsolatainkban.

Könnyen beleeshetünk abba a csapdába is, hogy bizonyos területeket alul vagy esetleg épp ellenkezőleg, felül "működtetünk", azaz túl kevés, vagy túl sok időt töltünk el valamelyik tartományban.

Például, ha túlságosan keveset foglalkozunk az érzéseinkkel, ha menekülünk előlük, akkor tudattalanul elfojtjuk, elnyomjuk azokat, viszont ettől még az energiájuk megmarad és a későbbiekben is hatni fognak ránk, megnehezítik az életünket, folyton ismétlő, nemkívánatos helyzetek elé állítanak bennünket. Totálisan elzárkózva az érzéseinktől, mások szemében akár ridegnek, érzéktelennek is tűnhetünk. Ha viszont tudatos kontroll nélkül minden érzésünket szenvedélyesen ki- és megéljük, előfordulhat, hogy szeszélyes hangulataink, féktelen haragunk, mély szomorúságunk, stb. rabjává válunk, és nem leszünk képesek tiszta fejjel gondolkodni, dönteni, majd cselekedni.

Ha nem foglalkozunk a saját szándékainkkal, céljainkkal, akaratunkkal, akkor mások elképzelései és elvárásai szerint fogjuk élni az életünket, ám ha sokat időzünk a szándék területén, akkor örök álmodozókká, tervezőkké, analizálókká válunk, de mivel a megvalósítás, a cselekvés rendre elmarad, soha nem jutunk egyről a kettőre.

A fenti példákhoz hasonlóan bármelyik terület előtérbe kerülhet, vagy a háttérbe szorulhat. Ha nincs meg a balansz, a harmónia, akkor leragadhatunk bizonyos pontokon. Az önismereti munka célja az, hogy mind az öt területet egyensúlyba hozzunk, és egyforma intenzitással működtessük. Ha az önismereti kerék minden küllője egyformán stabil, akkor az életünk is - a kerékhez hasonlóan - jól, döccenőmentesen fog forogni. 

 

Forrás: Internet / www.ektf.hu, www.minoies.hu, www.azirastukreben.hu

 

<<< Vissza a lap tetejére

<<< Vissza a Hasznos holmik menüponthoz